La Soledad – Magány -, így hívják a jómódú Di Carlo család birtokát, ahol a Vad angyal címû sorozat játszódik. A név több, mint kifejezõ, a magányosságot itt a levegõben érezni. Elhagyatottságot árasztanak a csöndes lépcsõk és az ebédlõ, ahol a család idõnként összejön. Magányt és titkot, gondosan õrzött családi rejtélyt, amit csak kevesen ismernek. Federico esküvõje Luisaval merõ csereüzlet volt: pénzt a becsületért. Luisa vagyona megmentette a Di Carlo családot a csõdtõl, Federicoval kötött házassága viszont Luisat a megszégyenüléstõl. Pár hónap múlva ugyanis megszületett a kis Ivo. Hogy a gyerek igazi apja nem Federico, azt érezni a viselkedésén is. Ivoval mindig távolságtartó volt. Soha nem vitte focizni, soha nem érdekelték iskolai eredményei, soha nem játszott vele úgy, ahogy azt az osztálytársak papáinál látta. Ivo mégis öntudatos fiatalemberré vált és klasszikus csábítóvá, aki azért persze óvatos duhaj. Nem mintha közömbösek lennének számára a lányok, de nincs szándékában lekötnie magát mindaddig, míg be nem lép életébe Milagros. Milagros elbûvölõ, vidám, kicsit hóbortos lány, akinek megérkezése nem kis bonyodalmat okozott. Mili édesanyja meghalt a születésekor (legalábbis õ így tudja), édesapja pedig elhagyta még mielõtt megszületett volna, ezért tizennyolc éves koráig a Los Christianos zárdában nevelkedett. Itt kapta a Cholito (Öcskös) becenevet. Mili ugyanis nem szokványos lány: szenvedélye a futball. Szívesen hord baseballsapkát, és néha úgy öltözködik, mint egy fiú. Most azonban már nagykorú, és elsõ munkáját a Di Carlo családnál szerzi meg. Ivo már azelõtt is találkozott a lánnyal, mielõtt a házhoz került volna kétszer is találkoztak. Ivo elõszõr egy este vette észre a szép, ismeretlen lányt a discoban, ahol rögtön feltûnt neki. A második találkozásuk egy kissé különösen alakult: Mili a focipályán „Cholitoként” üdítöt árult. Nem csoda, hogy Ivo nem ismerte fel. Ezt azonban alaposan megbánta. – Milagros az arcába öntött egy pohár Sprite-ot. Cholito ugyanis meglehetõsen temperamentumos teremtés, akit nem lehet csak úgy nem észrevenni. Az új házban Milagros nagyon összebarátkozik Ivo nagymamájával, Doña Angelicaval, a tekintélyt parancsoló dámával, aki már évek óta zárkózottan él a szobájában, nem jön ki senkivel, sem a személyzettel, sem a családtagjaival. A két kivétel Bernardo, a komornyik és Ivo, akit imád. Milagros megérkezése radikális változásokat hozott az életébe. Mili ragályos életereje idõvel megfertõzi az idõs dámát is, akinek csodálatos módon visszatér életkedve. A lány még arra is ráveszi, jöjjön ki magányos elefántcsonttornyából. Attól a pillanattól fogva elválaszthatatlan párossá válnak. Milagros nagymamára talál benne az igazi helyett, akit soha nem ismerhetett, s közben nem is sejti, hogy valójában a nagymamáját istápolja. Milagrosnak sok haragosa van a házban, de az ellenségeken kívül szövetségesekre is talál. Ivo ugyanis nem az egyetlen férfi, aki Milagros miatt elveszítette a fejét. A házban él Damian (Luisa testvére) fia, Pablo is. Autószerencsétlenségben halt meg az anyja és a menyasszonya is. Ez tragikusan megváltoztatta az életét: bezárkózott a szobájába, mindenki meg volt gyõzõdve arrõl, hogy egész életére kerekesszékhez kötött rokkant lesz. Egyedül Bernardo, a komornyik – aki mellesleg Milagros vérszerinti nagybátya, mert az õ testvére volt Mili édesanyja, Rosario – tudta, hogy Pablo, akinek gerince valóban megsérült a súlyos balesetben, azóta már régen felépült. Találkozása Milagros-szal váratlan fordulatot hozott életébe. A közvetlen, energikus Mili nagyon emlékeztette a menyasszonyára, ezért õrülten beleszeretett. Milinek sem közömbös az ifjú, és miután nem tudja pontosan, mennyire szereti Ivot, eldönti, Pablo lesz szíve választottja. Elhatározásából nem lett semmi, sõt még jobban elmélyült titkolt szerelme Ivo iránt, és ez a kutya-macska szeretet, szerelem tart az idõk végeztéig. Bernardo kezdetben féltékeny arra a kapcsolatra, mely Doña Angelica és Mili között kialakult, mert ezt a privilégiumot eddig õfoglalta el az úrnõ szívében. Bernardo sokat megengedhet magának, mert ismeri a családi titkot. De nem ez az egyetlen dolog, ami összeköti Doña Angelicaval. Közösen próbálják megtalálni az asszony elveszett unokáját, Bernardo testvérének gyermekét, aki nem más, mint Mili. Bernardo gyûlöli Federicot, aki cserbenhagyta nõvérét, és nem vállalta gyermekét. A Di Carlo családban nem egyszerûek a kapcsolatok, de úgy tûnik, a legnehezebb dolga Milinek van. Nemrég még a kolostor focipályáján rúgta a labdát, és most az élet az egyik meglepetést a másik után készíti neki. Rájött arra is, hogy tulajdonképpen nem is árva. Megtudta, hogy ki az apja, s ekkor büszkesége, s tévhite – azt hitte, a saját testvérébe, Ivoban szerelmes – akadályozta abban, hogy érzelmeit kimutassa, s elfelejtse a múlt keserûségeit. De ami késik, nem múlik… … A szövevényes szerelmi intrikák, aljas ármányok dacára végül minden megoldódik, s eljön a boldog végkifejlet. A fiatalok ragyogó szemmel járulnak az oltár elé, és elhangzik az a bizonyos szócska, amelyet oly sok epizódon át lélegzetvisszafojtva várt a nézõsereg… … A Di Carlo család õsi birtokának neve több száz folytatás után végleg elveszíti valódi jelentését. Immár nem nevezhetõ La Soledadnak, azaz Magánynak. Mivel a titkokra fény derül, és a viszályok megoldódnak, nemcsak Mili kelhet egybe Ivoval, de Lina és Bobby, valamint Gloria és Chamuco frigye is megköttethetik. A Vad Angyal hatalmas gyõzelmet mondhat magáénak, hiszen édesapja, Federico vezeti õt oltár elé, miután õszintén számot vetett mindennel, s rájött: ország-világ elõtt vállalnia kell édeslányát, és segítenie kell abban, hogy boldog legyen. Ivonak sem lehet oka panaszra. Édesanyja, Luisa is rádöbbent, hogy fia számára a korábban megvetett Milagros az ideális feleség, s immár õ is teljes szívvel támogatja a házasságot…